Dramatikus interaktív mesélés és történetmondás

Mese, mese, játék!

Mese, mese, játék!

Mi drámajáték, mi nem az? 1. rész

2019. február 23. - mesemesejatek

blogfejlechez_4_1.jpgA drámajátékok világa 1.

 címke: drámajáték, alkalmazott drámajáték, játékkategória, játékvezetés, élményjáték
szerző: Fehér Éva  

 

Sokat segítenek a drámajáték gyűjtemények abban, hogy valóban drámapedagógiai játékokat használjunk egy-egy foglalkozáshoz vagy munkához. De mi van abban az esetben, ha különböző típusú játékok gyűjteménye van a kezünkben, és sejtésünk sincs, hogy abban melyik drámajáték és melyik nem? Erről szól a bejegyzés, amelynek folytatása játéktípus szempontjából is összefoglalja a megkülönböztető jegyeket. Ebben az első részben olyan általános drámajáték tulajdonságokat mutatunk meg, amelyek főként működés szempontjából jellemzik a drámás játékokat, összetettebb gyakorlatokat. Ezek a sajátosságok a drámajátékok irányításának stílusát is képesek alakítani, finomítani.

valaszto_ikon_bejegyzekekhez2.jpg

Vannak ismertető jegyek, úgy nevezett játéktulajdonságok, amelyek a játékok jellegzetessége miatt minden drámajátékra vagy gyakorlatra elmondhatóak. Ezek a jellegzetességek – az ismert játékkategóriákon túl - segítenek felismerni azt is, hogy melyik játék nem drámás szemléletű játék. (A leleményes játékvezető ezeket a vonásokat alkalmazva drámás gondolkodásúvá teheti az egyébként nem drámás játékokat is.)

  1. A drámás játékok nem versenyeztetnek

dscf5255.JPGA drámapedagógia és a színházi nevelés próbálja kizárni a győztes és a vesztes fogalmakat és jelenségeket. Fontos, hogy a játékosok játékban maradjanak, hogy a létszám ne csökkenjen, illetve, hogy a játék élménnyé váljon. Ha egy játék szabálya kiejti a játékosokat, adott körön belül elveszi tőlük a korrigálás esélyét és a próbálkozás lehetőségét. Vannak olyan gyerekek, akik szeretik direkt kiejteni magukat a játékból, és így megfosztják magukat a közösségi élménytől. Ez a játékjellemző legfőképp az „A” típusú ügyességi játékokra lehet igaz. A drámajátékok többsége nem iskolás versenyjáték, hanem alkotójáték, amelyben a létrehozás az elsődleges cél egyéni, páros, csoportos szinten, mert ezek a játékok az egyéni élményen kívül a csoportos élményt is fontosnak tartják. Tény, hogy időnként jólesik egy-egy versenyjáték, de a drámafoglalkozások nagy része nem erre törekszik. Gondoljunk egy tükörjátékra, mozgásutánzásra, szerepjátékra. Hol van itt helye a győztesnek vagy a vesztesnek, vagy bármilyen túlzott pozitív vagy negatív diszkriminációnak? Vesztes az, aki megfosztja magát a játéktól, győztes az, aki játszik és részt akar venni.

 2. A drámajáték önképzésre, önfejlesztésre ösztönöz

Az előző bekezdésben a győztes és vesztes gondolatot tovább bontogatva derül fény a drámajátékok másik ismertető jegyére: a kognitív mechanizmusok (a megismerési folyamatokra és a gondolkodásra vonatkozó agyi folyamatok) működésére, pontosabban működtetésére. Lényeges elem a dráma világában, hogy a csoporttagokat leginkább nem egymáshoz hasonlítja vagy viszonyítja a játék, illetve a játékvezető, hanem a játszót és annak csoporton belüli létezését önmagához képest figyeli. A játékok olyan belső monológokat vagy cselekvéseket indítanak meg, amelyek arra késztetik a játszót, hogy egyre ügyesebben, koncentráltabban dolgozzon, mert akkor számára és a társak számára még élvezhetőbbé teheti a közös játékot. Így tudja majd segíteni csoportja vagy partnere munkáját is. A drámajátékok feladatai közé tartozik az, hogyha a játszó érzi saját játékában a tapasztalatlanságot, figyelmetlenséget vagy az érzelmi állapota miatt előforduló megakadásokat, akkor továbbra is foglalkoztassa őt a szerzett tapasztalat gondolata (ez is egyfajta önfejlesztés), hogy a következő alkalommal kreatívabban, ügysebben tudjon részt venni a játékban. A játszó általában kap valamilyen visszajelzést környezetétől, így önmaga is felfedezheti saját állapotváltozásait, és egy-egy alkalom után talán majd érezni fogja, érdemes volt ezzel vagy azzal a dologgal pluszban foglalkoznia. A cél pedig legfőképp ez, vagyis az önképzés igényének kialakítása.

 3. A drámajáték megadja a következmények nélküli tévedés lehetőségét

A drámajátékok egyik legfontosabb jellemzője, a tévedés lehetőségének megadása. A játszók, annak következtében, hogy tudják, a hibázás nem zárja őket ki a játékból, illetve nem esnek túlzott negatív kiemelések áldozatául, sokkal bátrabban teljesítenek a foglalkozásokon, még akkor is, ha nem biztosak magukban vagy megoldásaikban. Ahhoz, hogy valakinek a játékbátorsága kialakuljon, megerősödjön, nélkülözhetetlen a hibázás vagy a tévedés lehetőségének tudata. „Nem probléma, hogy most nem sikerült, majd legközelebb jó lesz.” Ha ez a csoportban egy általános szemléletté válik, a játszók egymással szemben is toleránsabbak és segítőkészebbek lesznek, mert tudják, hogy a tévedés jelensége része a játéknak. Ha sikerül egy korábban problémás esetet megoldania annak, akinek addig nem, a csoport együtt tud örülni. Mondhatni, hogy a közös vállalás érvényesülni tud, és a sikerélmény mindenkié lesz. Ha egy vagy csak néhány fő miatt csoport szinten történik baki vagy sikertelen kimenet, akkor életbe lép „az együtt sírunk, együtt nevetünk” gondolat, ami építi a csoportszellemet, mert a megoldáskeresés onnantól kezdve nem egyéni érdek lesz, hanem csoport érdek.  Tehát drámán tévedni lehet, szabad, mert ez része a játéknak, mert ez része az életünknek.

4. A drámajátékok során nincs rossz megoldás

dscf5444.JPGVannak drámajátékok, amelyek a játszók képzeletéből, fantáziavilágából táplálkoznak. A belső világ kivetítése vagy kinyilatkoztatása sajátos módon történik, egyéni megoldások segítségével. Ezek a megoldások legtöbbször illeszkednek a játszó képességszintjéhez és állapotaihoz. Lehet, hogy létezik kreatívabb, látványosabb, ügyesebb megoldás egy adott helyzeten belül, de ha egy játékos azt a megoldásváltozatot hozza a játékba, akkor az egyfajta építő elemként kerül bele. A játékvezető vagy a csoport éppen ezért nem ítélheti el vagy bírálhatja a játszót a saját képzeletvilága miatt. Benne az van, ő így látja, ő ezt hozza most magával, milyen alapon mond bárki véleményt az ő fantáziájáról vagy kivetítéseiről. A dráma világa az egyénből, és az általa hozott világból dolgozik. Mindenki más színt és állapotot visz a csoportba. A játékvezető feladata nem az ítélkezés, hanem a megoldáskeresés dramaturgiája, mert a játékok a hozott megoldásokból táplálkozva élnek, működnek. Mi a helyzet abban az esetben, ha valaki szándékosan hoz kizökkentő vagy megbotránkoztató dolgot a játékba? A játékvezetőnek ilyenkor tudnia kell, hogyan kezelje a szituációt. Érdemes a játékon keresztül (nem csak a szavak szintjén) ráébreszteni a játszót arra, hogy ezzel nem másokat zavar meg elsősorban, hanem a saját dolgát nehezíti meg majd a kivitelezéskor.

A drámajátékok során nincs rossz megoldás, hanem utak vannak a megoldások felé, esetleg közöttük. Kulcsfontosságú momentum ebben a gondolatkörben, hogy mindez azért lényeges, mert nem csak egy jó megoldás létezik a játékok során. Természetesen elkerülhetetlen a korrekció abban az esetben, ha egy-egy megoldásból az látszik, hogy a játszó nem értette meg milyen irányba megy a játék. Ilyenkor egyértelműen felkínálásra kerül az újragondolás lehetősége.

 5. A drámajátékokban és a drámapedagógiában nem 'én', hanem 'mi' vagyunk

A drámajátékok többsége csoportos vagy páros gyakorlat, csak kis százalékban fordul elő köztük egyéni játék. Vagyis ezek a játékok közösségi játékok, amelyben az egyén fontos alkotóelem, és a megoldáskeresés része. A játékvezető mindig többes számban gondolkodik, a játszókra együttesen figyel, és mint egy jó mentor próbálja mindenkihez megtalálni az utat. Ha játékot irányít, a megfogalmazása is elárulja (T/1 = mi), hogy ő magát is a csoport részeként kezeli, nem távolítja el magát a csoporttól verbálisan sem. Ezen kívül, amikor csak tud, a játékba beállva dolgozik a foglalkozáson. A játékok során a közös vállalások és együttpróbálkozások egy idő múlva kizárják a játékosok részéről az én beállítottságú gondolkodást. Egy test részei, egy problémamegoldás keresői, egyazon élmény részesei a játékban. Minden csoport és minden egyén számára szükséges az idő, amikor ennek lényegét megértik, és szükségességét megérzik. Az alkotójátékban a megoldás, a megvalósítás a cél, minden annak érdekében történik, és lassan az egyéni érdek elé tolakodik a közösségi érdek.

A drámával, mint munkaformával kapcsolatos játékgyűjtemények a pedagógus és nem pedagógus színházi szakemberek rendelkezésére állnak, hogy segítsék munkájukat, építsék a motivációt vagy támogassák a témafeldolgozást. Arra azonban érdemes figyelni, hogy az egyes játékgyűjtemények a néhány soros leírásaikkal sokszor inkább csak leszabályozzák a kreatív foglalkozásvezető fantáziáját ahelyett, hogy részletes és érdekes leírással mutatnának rá arra, hogy mennyi lehetőség rejlik bennük. Tehát nem kell leragadni a leírt szabálynál, lehet azt továbbgondolni és helyzetre, foglalkozási arculatra formálni. Élni kell a drámajátékok adta flexibilitás lehetőségével. Érdemes használni az alkalmazott drámajátékokat. Az alkalmazott drámajátékok olyan szabályjátékok, amelyek szabályait csak annyiban formálja és alakítja át a játékvezető, amennyire a foglalkozás kerettörténete vagy a játék-kontextus megkívánja. Minden esetben lényeges, hogy a játék alapjaiban megmaradjon, vagyis az alkalmazott játék az eredeti játék variánsaként működjön.

 

A könyvrészlet eredeti forrása:

Fehér Éva (2015): Az óvodai színházi nevelés elméleti alapjai. In: Fehér Éva, Lesku Katalin, Németh Virág (2015: ): „Boldog születésnapot Bors néni!” - Színházpedagógiai módszertani kézikönyv óvodás korosztály részére. Kecskemét: Katona József Színház,  pp. 5-30. (ISBN:978-615- 80201-0- 7)

 

Képek:

első kép: MESEBOLT drámapedagógiai rendezvény a Kecskeméti Főiskolán (2012) a műhelyfoglalkozást vezette Kunné Darók Anikó

második kép: SZÍN-KÖR-JÁTÉK dráma- és színházpedagógiai rendezvény a Kecskeméti Főiskolán (2013) a műhelyfoglalkozást vezette Kiss Zsuzsanna

 

* A bejegyzésben megjelent képek a programszervező intézmény nyilvános képgalériájában 2013-2013-ban szerepeltek. A képek nyilvánossá tételéről a képen szereplő személyek, illetve kiskorú személyek gondviselői, szülői helyben nyilatkozatot tettek. 

 

 A témakörhöz kapcsolódó képzés: 


egynapos-kepzes-copy-3.png

(alapozó vagy ismeret frissítő képzés a drámapedagógia iránt érdeklődők részére)

<<<<<<<<<RÉSZLETEK>>>>>>>>>

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mesemesejatek.blog.hu/api/trackback/id/tr6314643946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása