Mi a szerepe a mesélőnek a dramatikus interaktív mese-játékban?
címke: mesélő-játékvezető, mesetanulás, flow élmény, mesélői szerepek
szerző: Szatmáriné Márton Tímea
Amikor azt kérdezik tőlem, hogy „Mit és hogyan kellene csinálnom, hogy jó mesélő-játékvezető legyek?", akkor mindig az az első gondolatom, hogy mesélj sokat, hogy legyen mesélői rutinod. De arra a kérdésre, hogy „Mit és hogyan kellene csinálnom, hogy jó mesélő-játékvezető legyek?", már sokkal részletezőbben szoktam válaszolni. Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre fókuszálva találunk bejegyzéseket, kiegészítve a harmadik fontos kérdéskörrel: "Hogyan készüljek fel mesemondásból, hogy jól sikerüljön a mesélésem ezzel a módszerrel?"
"A megváltozott népmesehagyomány ugyan megpróbálta a hagyományos mesemondás kommunikációs modelljét, beszédhelyzeteit mintául venni, de a folklórizmus keretein belül kialakult mesemondás ezen a téren változásokat hozott. Attitűdváltás történik a mesemondáson belül. Az élőszóval azonosult népmesét már nem a mesemondás hagyományos körülményei jellemzik, hanem új funkciók, új alkalmak, új tanulási módok, új mesemondó típusok.” [1]
„A dramatikus interaktív mesélés és történetmondás ötvözi a néphagyományban megőrzött mesélési stílust, a klasszikus értelembe vett mesélés eszköztárát, a dramatizálást és a rögtönzést.” [2]
Ennél a mesélési fajtánál a mesélő egyben játékvezető is, hiszen a gyermekeket rögtön szerepbe lépteti, ügyel a játék menetére, reagál a váratlan helyzetekre, megoldásokra, sőt ő maga is improvizál.
Milyen készségek, gyakorlatok szükségesek ahhoz,
hogy a dramatikus interaktív mesében jó mesélő-játékvezető legyek?
- Mesetanulás
A mesekiválasztás után a forgatókönyvírás már segít képekben látni a mesét. A szöveg memorizálása hatékonyabb, ha a jeleneteket vizualizáljuk. Tehát az adott helyszínekhez kapcsoljuk a szereplőket és a hozzájuk társított szöveget.
A jó mesemondó gazdag mesei szókinccsel rendelkezik, ezt pedig a rendszeres népmeseolvasás, népmesemondás teszi lehetővé. Így a mesei szófordulatokat könnyen elsajátíthatjuk.
- Metakommunikációs eszközök
Egyet értek Tancz Tünde [3] írásával, miszerint a fejből történő mesemondás sokkal élményszerűbb a gyermek számára, hiszen a pedagógus képes minden gyerekkel felvenni és tartani a szemkontaktust, így képessé válik a metakommunikációs jelek használatára, amelyek még érzékletesebbé teszik a mesét. A történetet mindig az elejétől a végéig kell mesélni, az esztétikai élmény elérése érdekében. Az átérző szövegtolmácsolás, a jó beszéd- és előadás technika nagymértékben beindítja a gyermek fantáziáját. A szemléletességet fokozza az előadó széleskörű eszköztára: vokális jelek (hangszín, hangerő, hangmagasság), a nonverbális kommunikáció (mimika, gesztusok, testtartás, mozgás, proxemika). Az ismeretlen szavak magyarázatára csak akkor kerüljön sor, ha az zavarja a további események megértését. Ha van rá mód, akkor inkább rokon értelmű szavakat szőjünk bele a történetbe, spontán szómagyarázatként, így nem szakítjuk meg a varázslat átélését.
A jó mesemondás nem nélkülözheti a jó előadót. „A mesemondó stílusa meghatározó, hiszen elvarázsolhatja, aktivizálhatja, elszomoríthatja, megnevettetheti, megnyugtathatja a közönségét. Általa feltárul a csodák világa, a hallgató fantáziája beindul, képekben látja a történetet. Az interaktív mesében a történetmondás sokkal intenzívebben történik, mint a klasszikus mesénél, hiszen a mesemondó élőszóval alkotja meg a képzelt mesei helyszíneket (szókulissza), a szereplők jellemét, hogy a játszók minél hitelesebben lássák a cselekményt, formálják meg a karaktereket. A „szóvivő” kommunikál a közönséggel, kiszól a meséből, aktualizál, megmagyaráz bizonyos dolgokat.” [4]
Mindenkit bátorítok arra, hogy bátran használja a verbális és nonverbális jeleket, hiszen a dramatikus interaktív mesélésnél a szereplő gyermekek szövegutánmondás útján kerülnek dialógusba. A játékvezető ’előmondja’ a szöveget a mesében közreműködőknek. Ilyenkor nemcsak a tiszta, érthető beszédre figyel, hanem a vokális eszközök és a mimika, gesztus segítségével az érzelmi viszonyok érzékeltetésére is.
Marci és az elátkozott királylány - mesélő Szatmáriné Márton Tímea (2018)
- Játékvezetői szerep
A dramatikus interaktív mesélés és történetmondás lehetővé teszi a résztvevők spontán reagálását, megnyilvánulását, amire játékvezetőként reflektálni kell, úgy, hogy mederben tartsa a mesét/történetet.
Erre hogyan tudunk felkészülni?
Játsszunk minél több dramatikus játékot. Vigyük el a gyermekeket a „mintha” birodalmába. Tegyünk úgy, mintha lovagok/királykisasszonyok lennénk vagy eladók/vevők. Ezek a szituációk magukkal hordozzák az improvizálást. A játékvezető szerepben maradva reagálhat váratlan eseményekre, esetleg szerepből fegyelmezhet, pl. hoppmesterként: „Megkérem a kis királykisasszonyokat, hogy foglalják el helyüket, nemsokára érkeznek a lovagok!”
- Mesélés eszközökkel
Mivel a dramatikus interaktív mesélés elvárja a mesélő-játékvezetőtől, hogy egyszerre meséljen és szerepet kínáljon fel a gyermekeknek, a gyors változások miatt csak stilizált jelmezzel dolgozik. Egy korona, egy kendő jelzi a résztvevők számára a királyt illetve a szegény leányt. Mégis nehézséget okozhat, hogy a két dolgot egyszerre kell végezni. Mesélés és eszközhasználat.
Segítségül szintén a dramatikus („mintha”) játékot ajánlanám. Ez lehet egy egész rövid lélegzetű játék, akár egy egész délelőttöt átszövő tevékenység is. Ki-be léphetünk a szerepekből, válthatunk szerepeket, amihez szintén megfelelő stilizált eszközök, jelmezek szükségesek. A szöveg nem kötött, hiszen ez egy fantáziajáték, azt mondunk, amit kitalálunk, ami odaillik az adott szituációba. Ha elakadunk, akkor sem történik semmi, korrigálunk és megy a játék tovább. A dramatikus interaktív mesélésben is elakadhatunk, de a gyermekek hálás közönségként, szívesen fogadják a még kezdetben kevésbé tökéletes mesélésünket is. Aztán többszöri mesélés után kellően rutinossá válunk, épp úgy, mit mindenben másban.
- Bátorság, kihívás
Utoljára hagytam a bátorságot, pedig talán ezzel kellet volna kezdenem. Merészség kell ahhoz, hogy egy új módszert kipróbáljunk. Sokszor át kell lépnünk saját komfortzónánk határait. Higgyétek el, megéri! Hiszen csak így fejlődhetünk, ismerhetjük meg saját képességeinket. A végén jön a boldogító mámor, hogy sikerült, képesek vagyunk rá. Csíkszentmihályi Mihály fogalmazta meg, hogy a „"Flow" (áramlat) az a jelenség, amikor tudatunk harmonikusan rendezett, és magának a tevékenységnek a kedvéért szeretnénk folytatni, amit éppen csinálunk. Néhány olyan tevékenységi formára gondolva, melyekben az áramlat-élmény gyakorta jelentkezik – ilyen például a sport, a játék, a művészet és a különböző hobbik gyakorlása –, könnyebben megértjük, mi teszi boldoggá az embereket.”[5]
A gyermekeink örömteli arca pedig arra fog ösztönözni, hogy újra és újra meséljetek. Kívánom, hogy sokan éljétek át ezt az érzést!
Felhasznált Irodalom:
[1] Raffai Judit (2002): Napjaink Magyar Mesemondói. Híd Evangélikus Missziói Magazin, Evangélikus Missziói Központ – Magyar Evangélikus Rádiómisszió, Pauker Nyomdaipari Kft, 2013 pp. 123
URL:http://epa.oszk.hu/01000/01014/00107/pdf/EPA01014_hid_2013_10_115-126.pdf
[2] Fehér Éva- Szatmáriné Márton Tímea (2019): Szerepjáték, mese-játék (a dramatikus interaktív mesélés és történetmondás bemutatása az óvodai irodalmi nevelésben), Kecskemét, szerzői kiadás, pp. 23.
[3] Tancz Tünde (2009) : Népmesék az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelésben, IN: Anyanyelv-pedagógia. URL: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=161
[4] Fehér Éva- Szatmáriné Márton Tímea (2019): Szerepjáték, mese-játék (a dramatikus interaktív mesélés és történetmondás bemutatása az óvodai irodalmi nevelésben), Kecskemét, szerzői kiadás, pp. 26.
[5] Csíkszentmihályi, 2001, 13 p.
Felkeltette az érdeklődésedet a szakmai cikk? Tudj meg többet a témáról, ismerd meg jobban azt a mesélési technikát, amelyet már az óvodapedagógia irodalmi nevelése is kezd megismerni. Legyél az elsők között!
♥ Itt megtalálod! ♥
Kapcsolódó képzések:
(alapozó képzés nem csak drámapedagógia iránt érdeklődők részére)
10 pont értékkel
(képzés pedagógusoknak, közösségszervezőknek, animátoroknak)
1. alkalom: 2020. március 21. (szombat)
2. alkalom: 2020. április 4. (szombat)
3. alkalom: 2020. április 25. (szombat)
30 pont értékkel
Ha hasznosnak találtad a bejegyzést, oszd meg kollégáiddal is, hogy akiket ez a téma érdekel olvassák el a hasznos javaslatokat!
