Fehér Éva
Zsuzsi, hol találkoztál először a drámapedagógiával? Ki vezetett bele a szakma ezen részébe?

Fekete-Papp Zsuzsa
Dráma tagozatos gimnáziumban tanultam Debrecenben. Drámajátékokkal először talán ott találkoztam, persze akkor tanulóként, és nem pedagógusként. Innen jön az érdeklődés, a későbbiekben pedig a főiskolán és a férjem által is volt szerencsém belekóstolni a szakma ezen oldalába.
 

Fehér Éva
Fiatal óvónőként, hogyan képezted és képezed magad? Milyen tanulási lehetőségeket találtál, ami segített fejlődni?

Fekete-Papp Zsuzsa
A pályám legelején, több ,,Így tedd rá!” továbbképzésen is részt vettem, amelyeken rendkívül sok, a mindennapokba is beépíthető népi játékot, néptánc tanítási módszert tanultam.
Azt gondolom, az óvodai tevékenykedések alatt is folyamatosan tanul az ember, hiszen minden nap más és más helyzetek adódnak.
Ezek mellett a férjemmel (aki élőszavas népmesemondó és bábos) rendszeresen látogatunk bábszínházi fesztiválokat, amelyek rendkívül inspirálóan hatottak és hatnak rám. Nem egyszer tartottunk már tréninget és tábort is fiataloknak. Ezek végére, általában egy kisebb előadást állítottunk színpadra.
Egy bábcsoport-vezetői tanfolyamon is részt vettem és egyébként jógaoktatói papírom is van. :)
Terveim között szerepel, egy drámapedagógiai és további bábos képzés elvégzése, és persze folyamatosan bújom a könyveket és az internetet, amik segítségével otthon is sokat tud tanulni az ember. 
 

Fehér Éva
A neveddel először egy szerkesztett kiadványon találkoztam. Mesélnél nekünk bővebben erről a munkádról, illetve a hasonló jellegűekről?

Fekete-Papp Zsuzsa
2014-től 2018-ig a debreceni Graph-art Kiadó külső szerkesztője voltam, ahol minden hónapban több kollégával, egy pedagógusoknak szóló folyóiratot raktunk össze. Ez a Mini Manó és a Tappancs havilapokhoz kapcsolódóan tevékenység tervezeteket tartalmazott, mellyel az óvodapedagógusok munkáját kívántuk segíteni. A kiadvány kapcsán jött az ötlet a Kiadónak, hogy legyen egy 8 részből álló könyvsorozat, amely ugyanezt a célt szolgálja. Én két kötet megírására kaptam felkérést, így 2016 –ban megjelent az ,,Egyszer volt, hol nem volt” című könyvem, melyben mese, vers, báb és drámajáték ötletekkel próbálom segíteni az olvasókat. 2017 –ben pedig az ,,A karádi falu végén’’ című kiadvány jelent meg, amelyben ének-zene és dalos játék ajánlások szerepelnek.
Szeretnék a közeljövőben egy kifejezetten bábfoglalkozások tervezetét tartalmazó kiadványt is publikálni.
 

Fehér Éva
Nem régen lettél édesanya. Most otthon vagy a kicsijeiddel, a szakmát más területen használod. Az óvodában, ahol dolgozol, hogyan sikerül vagy sikerült a drámás szemléletedet becsempészni a napokba?

Fekete-Papp Zsuzsa
A legtöbbször előretervezés nélkül. Mivel alapvetően ilyen beállítottságú vagyok, ezért általában a spontán kialakult  helyzetekből hoztam ki sokszor egy-egy játékot, mesét. Ezért jó, ha az ember sok mesét hallgat, olvas, illetve játékot ismer. Így van mihez nyúlni, ha éppen úgy alakul egy szituáció.
Ezen felül az elmúlt két évben bábcsoportom is volt, akikkel heti egyszer jöttünk össze. Szerettem volna, ha nem csak a szereplési kényszeres gyerekeket íratják be hozzám, ezért inkább bábokat készítettünk, mondókáztunk, meséltünk, énekeltünk és drámajátékokat játszottunk. Nem volt nyitott előadás, ahol esetleg kellemetlenül érezte volna magát valamelyik gyermek. 
 

Fehér Éva
A drámapedagógia és az interaktív mesélés forrása vagy. Hogyan tud tanulni Tőled erről a módszerről a környezeted az oviban? Gondolok most itt a kollégáidra.

Fekete-Papp Zsuzsa
Szerencsére elég jó a munkaközösség az ovinkban, ezért ha valaki elakad egy tervezésben, vagy akár egy nevelési helyzetben adódik gondja, nyugodt szívvel fordul a többiekhez. Ha valaki segítséget kért tőlem, szívesen segíttettem. A legfiatalabb dolgozóként nem szívesen mondom azt, hogy én bárkit is tanítottam, inkább csak motiváltam, hogy merjenek ezekkel az eszközökkel dolgozni a mindennapokban.
Szinte minden oviban, ahol eddig jártam azt tapasztaltam, hogy az idősebb kollégák, például ha bábozásról volt szó, a kesztyűbábon kívül nem használtak mást, azt is csak félve. Hasonló a helyzet az interaktív meséléssel. Sokan nem mernek kilépni a ,,betanult” meséből. Ahol csak tehetem, igyekszem ezen túllendíteni őket, hiszen hihetetlenül sok lehetőség rejlik az óvodai nevelés ezen területeiben.
 

Fehér Éva
A drámapedagógus óvónők, akik picit emeltebb szinten használják nap mint nap a munkájukban a drámát, a mesét, a játékot, tapasztalataim szerint mind energikusak. Hogyan csináltad, hogy lendületesen és élvezettel dolgoztál még májusban is?

Fekete-Papp Zsuzsa
Biztos sokat számított, hogy még nem volt gyermekem, akivel még otthon is foglalatoskodni kellett...:) Szerintem nem szabályszerű, hogy a pedagógus év végére fárad el, maximum az év végi teendőktől merül ki. Egyébként év közben is vannak energikusabb és passzívabb napok, hetek. Természetesen egy jó mese, játék, amit a gyerekek is nagyon élveznek, mindig feltöltik az embert. Ezért kell év végén is fáradhatatlanul mesélni, mesélni, mesélni!
 

Fehér Éva
Melyik a kedvenc meséd?

Fekete-Papp Zsuzsa
Nincs konkrét. Leginkább a népmeséket szeretem, azon belül  is a hazugság meséket. Mivel a humor elengedhetetlen kellék számomra az óvodában, így ezek a mesetípusok állnak hozzám a legközelebb. Persze fontos a mesék tanulsága, de néha megfizethetetlen egy-egy morcos arcot kacajra deríteni, egy kis füllentős történettel.
 

Fehér Éva 
Utolsó kérdésként engedd meg nekem, hogy azt a kérdést tegyem fel, amit minden előadónak fel fogok tenni az interjúkban. Ha kimondom a két szót, mese és játék, mi minden jut eszedbe?

Fekete-Papp Zsuzsa
Szavak jutnak eszembe, amire asszociálok: képzelet, mosoly, tarisznya, vidámság, gyerek, kézfogás, vándorlás, szabadság, fa, önfeledtség, furulya, derű

Köszönöm Neked a beszélgetést, hogy az ikreid mellett időt szakítottál ránk. Kívánok a szakmai életedbe könnyed visszatérést és drámában, bábban gazdag éveket!
De előtte még találkozunk augusztus 23-án egy kis mesére és egy kis játékra itt, Kecskeméten!

Addig is, a mese legyen Veled!